Hohe Wand – Überholspuren 160 m, (7+)

A Höllentalba mentünk volna, mint már pár hete tervezzük. A Höllentalba azonban megérkezett az eső, ahogy múlt héten is történt, így lett a mai szeánsz témája a Hohe Wand útjai közül az ÜberholSpuren.

Nomen est Omen. Ez az út is a Totenköpfl tömbjének görbeseregéből kreált mix. Legutóbb az Espresso Doppio teljesítésekor találkoztam ezekkel a fantasztikus, 6-os nehézségi szint körüli hosszokkal.

Az Espresso Doppio egyfajta küszöb volt, az azóta teljesített utak mindegyike ugyanazt a szintet képviseli, csak más formában, más összetételben. Akárcsak ez itt. Kezdek hozzászokni. Az önéletrajzi pirospontos referenciák kedvéért az út első hosszának végén szerepel egy pár mozdulatból álló (7+) probléma, azt másodban sikerül hoznom. Az utolsó előtti, Espresso Doppio-ból már megismert hossz pillérének (7-)-os szakasza számomra a keményebb dió.

Az idővel nagy szerencsénk volt. A kezdetektől látható, hogy a Schneeberg táján esőfelhők tornyosulnak. A harmadik hossz után, a standban állva, már komolyan aggasztanak a közeledő, szürkés párafátyolban gomolygó, mélykék felhők. A negyedik hosszban érezhetjük a szelét is, de addigra már csak két hossz marad: a kulcsrész a pillérrel, aztán egy rövid, laza zergézés tagolt kövön. Az utolsó hosszra leesik egy könnyű zápor, csak hogy megtapasztalhassuk, milyen rossz lehetett volna, ha ez lejjebb kap el minket. Megússzuk szárazon, egészen a parkolóig részesülünk a kegyelemben. Hazafelé Attila végig felhőszakadásban vezet.

Krisz