Hohe Wand Wüde Posteline 265 m (6)

„Megnyitottuk” a Hohe Wand-ot. Újév, új kezdetek, új sziklamászó szezon.
 
Ősz végén mindig, hatalmas lendülettel vetem bele magam a téli, termes edzésekbe, amik az alapozó időszak alappillérei, a következő szezonra való felkészülésben. Így történt ez legutóbb is, azonban így a tavasz közeledtével, már vágyunk ki a szabadba.
 
Az oda vezető út során a szokásos jó hangulat mellett megcsodálhattuk a Schneeberg hósapkáját, ami lenyűgöző látvány, még sokadszorra is.
 
Szerencsénkre a kedvező időjárási viszonyok lehetővé tették, hogy tavalyi utolsó és idei első több kötélhosszas mászásunk között, mindössze bő két hónap teljen el.
Attilával és Bónissal egy könnyebb feladatot szemeltünk ki, erre az alkalomra, a már mindegyikőnk által mászott, jól biztosított, UIAA 6-os nehézségű Wüde Posteline-t.
A parkolóban még bőven akadt hely és a fal alá vezető ösvényen sem találkoztunk tömegekkel, ami azért is volt szerencsés, mert nem volt előttünk kötélpáros az útban sem. Ilyenkor tavasszal még könnyebben mozognak a téli jegesedés által megrepesztett, levált kisebb-nagyobb kövek, amiket könnyű lerúgni, vagy lesodorni, de ezzel sem volt gondunk.
 
A mászás vidám hangulatban telt, a szél is megkímélt minket, és hamar fel is értünk a fal tetejére. Jól esett ez a pár órás gondtalan feltöltődés, és a beltéri műfogások után a szikla tapogatása.
 
A hazafelé vezető úton, az ebéd kitárgyalása mellett, az idei mászó tervekről is szó esett… Bónis idén sem tervez lazább tempót kötélpárosunk számára, a tavalyinál… :)
 
Ádám

---