Schneeberg Stadelwand Bruderherz 350 m (7-)

Ismét úton a szokásos csapat, ismét a Höllentalba, de ezúttal a Stadelwand szikláit vettük célba. Az idő gyönyörű volt, a nap sütött, enyhe szél fújt, így minden adott volt egy tökéletes túrához. Természetesen mindannyiunknak voltak kiszemelt útjai, Attila és Aszu a „Plattensymphonie” és a „MAD” nevű utat mászták, Ádám és én pedig a „Bruderherz”-et tűztük ki célul.
 
A korai indulásnak köszönhetően időben megérkeztünk a völgybe, és egy másfél órás túrát követően, meg is kezdhettük a mászást. Nem sokkal utánunk jött egy másik magyar mászópáros, akikkel jókat tudtunk beszélgetni a standokban. Az első négy hossz könnyed mászást tartogatott számunkra, és így jól be is tudtunk melegedni a kulcshossz előtt. Ezt Ádám mászta előre, amiért később rendkívül hálás voltam, hiszen még másodban is megszenvedtem a kulcsrésszel. Ezt követően volt még hátra jó néhány gyönyörű méter az útból, főleg az utolsó hossz, amely egy a topo által „Traum Platte”, magyarra lefordítva álom tábla volt. Ez az elnevezés nem véletlen, hiszen valóban lenyűgöző volt, mind látványban, mind mászó szempontból. Az egyetlen probléma az úttal, hogy gyakran töredezett volt a szikla, nem egyszer focilabda méretű kövek akartak kifordulni és ránk esni, szóval nagyon óvatosnak kellett lennünk.
 
Miután felértünk, megvártuk az utánunk érkező magyar párost, akikkel út közben egész jól elbeszélgettünk, és végül együtt tettük meg a lefele vezető másfél órás utat, ami végül szinte elrepült a sok sztorizgatásnak köszönhetően. Ebből is látszik, hogy a mászás összehozza az embereket, és mindig ad lehetőséget új kapcsolatok kiépítésére.

---