Adlitzgraben
Rég nem voltunk már igazi sportmászós túrán, de most a rengeteg több kötélhosszas út teljesítése után ismét kedvet kaptunk a kis sziklákon való vad tornamutatványokhoz. Előkerestük az eséseket jól tűrő játszós kötelünket, a jó ideje mellőzött szűk, kényelmetlen, de a keménykedéshez nélkülözhetetlen mászócipőinket, és célba vettük régi kedvenc falainkat, Adlitzgrabent.
Ezúttal fiatal, lelkes barátunk, Bónis is csatlakozott hozzánk. Ő a sok műfalas mászás után most ismerkedik a sziklák világával. Remek őszi időben, Adlitzra nem jellemző kis népsűrűség mellett kezdtük meg a mászást, több szektor útjaiból válogatva, a nehézséget lassan, folyamatosan emelve.
Jó volt másfél év után visszatérni ezekhez a falakhoz, a rég mászott utak nehézségeit, trükkjeit újra felfedezni, megoldani, a kemény részeknél ordítani, ha nem ment, beleesni.
Attila
Ha tetszett a beszámoló, oszd meg másokkal is!