Hohe Wand Betty & Paul 145 m (6)

Bencének megígértem már korábban, hogy még idén el fogunk menni a Hohe Wandra, hogy belekóstolhasson a több kötélhosszas utak mászásába.
 
Össze is jöttek a dolgok, az előrejelzés is kedvező adatokat mutatott számunkra. A terv az volt, hogy megmásszuk a Betty&Paul 145 méterét, majd egy lemenetet és szendvicsezést követően, még egy lazább utat is megnézünk a Draschgrat tömbön.
 
Sajnos az út beszállójánál már várnunk kellett majd fél órát, hogy az előttünk haladó párossal ne kelljen minden standban kényelmetlenül együtt toporogni. Itt kezdett el szertefoszlani az aznapi második mászással kapcsolatos terv, de még nem volt minden veszve. Egészen addig, míg úton nem értük őket a 4. szakasz után, annak ellenére, hogy minden standban több időt töltöttünk a kelleténél a szerelgetéssel, hogy az elölmászó szerepét egész úton én tölthessem be.
Bár kényelmesen elfértünk a kisebb szoba méretű sziklateraszon, itt is nagyjából fél órás várakozásra lettünk ítélve.
Közben a napot elrejtették a minden irányból gyülekező felhők, majd a szél is feltámadt. Így már igazán ősziessé vált a mászás, főleg hogy nem volt nálunk kellő ruházat a hűvösebb időhöz.
 
Az út végén Bencének a fás-bokros méterekkel meggyűlt a baja, és a hideg, illetve az utolsó hossz „táblás”, fogásokban és lépésekben sem túl gazdag szakasza (szerintem ez a legszebb 10 méter az egész útból!:) is csökkentette a mászásának élvezeti értékét.
 
Összességében egy szuper, problémamentes mászás volt, kellemes, többféle technikai ismeretet igénylő hosszokkal. Azt sajnálom csak, hogy az előttünk haladó páros és az egyik kereszteződésben minket navigáló idős hölgy, nem tették lehetővé a tájékozódási ismereteim önálló tovább fejlesztését. :)

---