Hohe Wand Betty und Paul 145m (6)

Betty és Paul volt a mai út neve, de vajon kik lehetnek ők, hogy utat neveznek el róluk? - gondolkodtam magamban hazafelé úton. Paul Preuss-t (1886-1913)-ra a felső szakasz névadóját nem volt nehéz megtalálni, hiszen az út teljes neve is Paul Preuss Steig. A híres Bécs környéki alpinista bátor alpin (solo) mászásaival, tiszta mászás iránti harcával vált híressé. Bettyről sajnos hosszas keresgélés után sem derült ki, hogy ki volt, de ha tudja valaki, írja meg!

Az Bettysteig és Paul Preuss Steig utak kombinációjából született mászóút 145m hosszú és a legszebb utak közé tartozik a Wandon azok közül amiket eddig volt szerencsém kipróbálni. Végig mászóiskola jellegű biztosítás, szilárd kő, minden hosszban technikás 5-6-os szakaszok, kevés "zergefuttató".

Éppen akkor szált be egy osztrák páros az útba mikor odaértünk, ezért volt szerencsém végignézni az 1. kh. megmászásának kulcspontjait. Elsőre kicsit ijesztő volt a szép függőleges fal 5-5+-ért, végén egy hatalmas pikkely mögötti mászással. Mivel a topo a 2. kh-t még ennél is kicsit nehezebbre adta, nagylelkűen felajánlottam Attilának, hogy én kezdek. Volt bennem némi izgalom, de ijesztő kinézete ellenére szerencsére elég nagy fogások és határozott lépések segítették utamat mindenféle repedést keresztezve. A pikkely mögötti csúszás-mászás és az onnan kimászás sem volt bonyolult.

Az első standban alkalmam nyílt volna egy Rock Pillars cipő kedvezményes megvásárlására, amit tört angollal az elöttünk mászó parti másodmászója ajánlgatott hátizsákjából. Elmondása szerint épp az előbb találta ott a standban.. arcomra kényszerített vigyorral gratuláltam a "haszonhoz".

A második hossz egy 5-ös traverzből és egy 7-8m hosszú repedésmászásból állt. Másodmászóként könnyűnek éreztem, elölben azért biztos beindult volna a "varrógép", főleg ha bele kellett volna dugni a lábamat a repkóba (azt nagyon utálom). De megoldottam másképp, szép kitett volt a felmenet, élveztem ezt a hosszt is.

A 3. kh. könnyű kis felszökéssel indul, aztán ellaposodik és végül egy fás teraszon ér véget, amin én meg sem álltam és a fáról standolás helyett kissé jobbra tartva remek lehetőséget találtam Attila felbiztosítására (ez lett volna a 4. stand). Ezzel zárult is a Bettysteig három (és fél) kötélhossza. 

A terasz végében lévő nagy tömbökre felmászva átsétáltunk a "Paul" szakaszhoz, ami csupán két további kötélhosszból áll. 
Paul és Betty nagyon összeillenek, jellegében a második rész nagyon hasonlít az alsó szakaszhoz.

Az 5. kh  egy érthetetlenül magasan elhelyezett nitt nyitja (az első talán kiszakadt?), ettől eltekintve egy élvezetes, jól biztosított 5- -os, majd 4-es mászás, amit egy kis traverz köt össze.
Magamra is vállaltam gyorsan, hogy Attilának jusson a 6. kh, ami a kulcs részt (UIAA6) tartogatja. Egy kellemes "tiszafa standból" próbáltam memorizálni Attila mozdulatait, de nem sikerült tökéletesen kikémlelnem mindent. Egy nyújtózkodós felnyúlás sikeres teljesítése után sajnos a kötélgyűrű segítségével fél perc reménytelen tapogatózás után nulláztam a hosszt. Miután rájöttem a megoldás kulcsára, megoldottam tisztán kövön a mozdulatsort (nem volt vészes). 

Emi és Levente már fenn vártak minket, ők a Poppitz(5) & Hinterholz(4+) nevű utakat mászták, gyakorolva az ékelést és a friendek használatát. 
Remek délután volt, várom a következő alkalmat! 

---