Paklenica 2010

Idén nehezen találtunk olyan időpontot, hogy mindenkinek megfeleljen és az időjósok is bíztatót mondjanak.

A fix felállás Attila, Üveg és jómagam volt. Mindenféle variáció volt a negyedik emberre, végül Józsi lett a befutó. Neki is vágtunk az expedíciós Corsa-val, aki szépen teljesítette a rá szabott feladatot. Mire leértünk a völgyhöz az idő nyáriassá változott az itthoni késő ősziből.

Délelőtt érkeztünk Starigrad-ba, gyors ebéd után mentünk is barátkozni a Paklenicai sziklákkal. A rekkenő hőség nem vette el a kedvünket, igaz kerestük az árnyékos falakat. Már szombaton sikerült jókat mászni. Azonnal eszembe jutott, hogy itt nem igen lehet adni a számozásra. Néhányszor sikerült is beleszaladni némi keménykedésbe. Vasárnap is aktívan telt. Hétfőre pihenőnapot kaptunk az égiektől. Délelőtt leszakadt az ég, így a háton fekvést élveztük, de délutánra kisütött a nap, tehát szedelődzködtünk és behatoltunk a völgybe. Két kemény, de szép mozgású út után menekülőre fogtuk, mert a biztosító emberek kékre fagytak, míg kötéltársuk küzdött az életéért a hideg szélben a falon. Tettünk egy rövid túrát a szomszéd völgyben /Mala Paklenica/. Szép falakkal közrevett patakmeder, mely olvadáskor vezeti el a vizet. Nincsenek sziklamászó utak, sőt tilos mászni. Üveg meg is jegyezte, hogy szép a völgy, de nincs semmi értelme. Kedd volt a hosszú utak napja az Anica kuk Stup-ján, mely sikerrel teljesítve is lett. Üveg és Józsi a Pero-t mászták, Attilával a Domzalski-t teljesítettem. A nagy melegben sikerült megint halálra fagynunk megismételve az őszi reszketést. Lent a völgyben még estig kitartottunk. A szerda már jóval lazábbra sikerült, mind a mászókedv, mind az időjárás miatt. Attila és Józsi még szívesen másztak volna, de Üveg és én már csak nézni bírtuk az utakat. Még a szemünk sem kívánta. Délre megjött az eső, mi pedig búcsúztunk a völgytől, de nem örökre.

Még csak másodszor voltam ezen a remek mászóhelyen, de az biztos, hogy nem utoljára. Nagyon változatos mozgású, technikájú, nehézségű utak vannak ebben a mászóparadicsomban. Itt mindenki talál magának teljesíthető nittsort. A hatalmas fogásoktól, vagy inkább bivakhelyektől a kicsi, bökős peremekig, a lapulós utaktól a kéménymászásokig van itt minden.



Aszúbarát